By Myself-Magamban
2004.08.25. 09:15
By Myself-Magamban |
|
Mit csináljak? |
Ne törődjek azokkal, akiket magam mögött hagytam?! |
Vakon kövessem ösztöneimet?! |
Adjam fel a büszkeségem?! |
Rejtőzzek el a rossz álmok elől, |
Vagy engedjem, hogy őrjítsenek a szomorú gondolatok?! |
Üljek itt, és próbáljak meg nyugtonmaradni, |
Vagy próbáljam meg tettenérni őket?! |
Bízzak valamennyire a kapott hangokban, amik elárasztanak, |
Vagy ne bízzak senkiben, és éljek magányosságban?! |
Mert ez így tarthatatlan! |
Olyan nyúzott és sovány vagyok. |
Jó irányba indulok, de elveszek útközben. |
Felveszem mindennapi arcomat. |
De végül, mégiscsak, újból magamra veszem a kapott sértéseket. |
|
Pre-Kórus |
Magamban önmagam kérdezem, |
Hogy miért csak gondolatban, |
A valóságban miért nem vagyok képes megtalálni magam? |
|
Refrén |
Képtelen vagyok fenntartani magam. |
Mit is akarok, hisz olyan nyúzott és sovány vagyok. |
Ez minden. Túl sok nincs benne. |
Képtelen vagyok fenntartani magam, |
Odafigyelni valamire, felgombolyítani mindent. |
Az emlékezéssel kudarcba süllyedtem. |
|
Ha visszafordulok, védtelen leszek, |
És mehetek vakként, érzéketlenül. |
Ha feladom a büszkeségemet, mindent elveszítek, |
Elvesznek tőlem minden eddigi dolgot. Minden elmúlik. |
Ha olyanná válnék, mint ők, talán még túl is tennék rajtuk, |
De ha megpróbálom megragadni őket, a szolgájukká válhatok. |
Ha megöltek már az olyan kérdések, mint a rák, |
Akkor el leszek temetve a hallgatásba. |
Ezt válaszolom magamban magamnak. |
|
Pre-Kórus |
Refrén |
|
Te hogy gondolod? |
Olyan sok az, amit el fogok veszteni? |
Úgy félek. Érinthetetlenné váltam. |
Te mit remélsz, fogom majd tudni azt, |
Hogy mit kell tennem, |
Amikor már mindent megismertem? |
Ezt is mondd meg nekem! |
|
Te nem tudod, képtelen vagyok elmondani neked, |
Hogy hogyan kell elmenni. |
Nem számít, mit csinálok, |
Bármennyire keményen próbálom, nem láthatom, |
Nem tudom megmagyarázni, |
Hogy mi okból ragadtam ott a másik oldalon. |
|
Refrén (2x) |
|